24.9.10

Nem sírok

Nem is sírok,
Hisz nem is bírok már.
Csak a könnyem folyik,
 Végig az arcomon
Csendben, halkan.
Mostmár jó lesz,
A szívem kiürül lassan.
Nagyon lassan.
 Majd megszűnik ez a gyötrő kín,
és minden csendes lesz,
ismét nagyin csendes.
De mi van ha mégse?
Mi van ha sosem lesz csend a lelkemben már?
Talán,... talán ha nem látlak soká..
Igen, talán!
De most az sem lenne elég,
Ha a nap minden pillanatát 
Velem töltenéd!
Újra érezhetném, hogy szeretsz,
Tiszta szerelemmel, mint rég.
Igen, nagyon rég!
Hiába tudja az eszem, hogy vége,
A szívem nem enged. Csak fáj!
És csaka könnyem folyik,
Végig az arcomon.
Csendben, halkan.
Mert sírni nem tudok már!

1 megjegyzés:

Unknown írta...

mi a baj,Drága??